Hírek

Zöld fejlesztésekkel a pandémiából történő fenntartható felépüléshez

Az új bizonyítékok szerint nem létezik olyan „biztonságos” szint, ami alatt a légszennyezés már nem veszélyes az emberi egészségre!

Brüsszel, 2021. május 3. - Európai civil szervezetek nyílt levélben sürgetik az egészségügyi és klímavédelmi kérdések szorosabb együtt kezelését. A klímakatasztrófa elleni cselekvés potenciális egészségügyi előnyei az új tudományos bizonyítékok ellenére sem jelentek még meg megfelelő hangsúllyal az Európai Egészségügyi Unió elképzeléseiben.

Európai civil szervezetek nyílt levelet írtak Ursula von der Leyen-nek, az Európai Bizottság elnökének, hogy kifejezzék aggodalmunkat az Európai Egészségügyi Unió (European Health Union) javaslatai, és az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) kezdeményezés zéró szennyezési célkitűzése közötti – különösen a közúti közlekedés területén mutatkozó – koherencia hiánya miatt.

A levelet aláíró Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance (EPHA)) és Európai Tüdőgyógyász Társaság (European Respiratory Society) szerint a két európai kezdeményezést sürgősen összhangba kell hozni, elsősorban az Európai Zöld megállapodás kezdeményezéseinek integrálásával az Európai Egészségügyi Unió által megfogalmazottokba. Ez egyfajta „zöld pillérként”, segítené az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részeként létrejött Párizsi Megállapodásban megfogalmazott klímavédelmi célok elérését, és a pandémiából történő fenntartható felépülést.

Leszögezik, hogy örömmel fogadták azt az európai elhatározást, hogy 2050-re elérjék a nettó nulla károsanyag-kibocsátást, ezzel teljesítve a Párizsi Egyezségben vállalt kötelezettséget. Azonban a klímakrízis okozta egészségügyi hatások (pl. tűzvész, kánikula, aszály, áradás, idegen kórokozók vagy új fertőző betegségek, mint a Covid-19) várható súlyosbodása ellenére, a klímakatasztrófa elleni cselekvés potenciális egészségügyi előnyei még mindig nem kerültek bele az Európai Zöld Megállapodásba. Márpedig az egészségtudománnyal foglalkozók is ezekre az összefüggésekre hívják fel a figyelmet a legújabb publikációkban.

A légszennyezés valójában egy népegészségügyi és éghajlati vészhelyzet. Az elmúlt évtizedben új, szilárd bizonyítékok igazolták a légszennyezettség okozta szélsőséges egészségügyi hatásokat. Az adatok szerint a légszennyezés sokkal károsabb, mint ahogy azt a WHO Globális Levegőminőségi Irányelve (WHO Global Air Quality Guidelines) előre jelezte 2005-ben, ezért az évek óta folyó tudományos felülvizsgálat után idén várható az új levegőminőségi irányelvek közzététele. Az új bizonyítékok fényében kijelenthető, hogy nem létezik olyan „biztonságos” légszennyezettségi szint, ami alatt a légszennyezés már nem veszélyes az emberi egészségére!

Egy, a Lancet Planetary Health-ben 2021. januárjában publikált tanulmány fontos adatokat mutatott be a légszennyezés okozta halálozásról. A több mint 1000 európai városban végzett vizsgálatok szerint a légszennyezés által okozott plusz halálozási ugyan nagyon eltérő lehet városonként, de az egyik fő tényező a nitrogen dioxid (NO2), márpedig ez a mérgező gáz elsősorban a közúti forgalom szennyezéséhez köthető. A halálozás növekedésének másik fő oka a káros kisméretű részecskék, az ún. szálló por (PM2.5).

A publikáció szerint a WHO légszennyezettségi irányelveinek betartásával évente 51.213 szálló por (PM2.5) okozta haláleset lehetne megelőzhető, és további 900 NO2-vel kapcsolatos haláleset. A légszennyezettség csökkentése a legkisebb mért szennyezési koncentrációra évente 124.729 szálló por (PM2.5) okozta, és 79.235 NO2 okozta halált előzhetne meg.

A levegőminőségi szabályozások, a klímakatasztrófa elleni harc és a káros hatások enyhítésének több ágazatot is érintenie kell (pl.: energia, mobilitás, szállítás és mezőgazdaság), a technológiai fejlődés már sokkal kisebb kibocsátás is lehetővé tenne! Európában például a zéró károsanyag kibocsátáshoz a közúti szállításból származó károsanyag kibocsátást azonnal csökkenteni kell!

Az Európai Unió jelenleg is dolgozik azon, hogy a kitűzött zöld célokat el tudja érni. Ilyen a „Fit for 55” terv, az autókra és furgonokra vonatkozó újra gondolt CO2 határértékek, a közúti autókra vonatkozó új kibocsátási normák (EURO 7), és más új stratégiák a Zéró Kibocsátás és Okos és Fenntartható Mobilitás érdekében. A tagállamoknak azonban több ösztönzésre van ahhoz szükségük, hogy az Európai Zöld Megállapodáshoz szükséges technológiai változások végbe menjenek. Fontos, hogy a pozitív egészségügyi hatások már önmagunkban igazolják az új, hagyományos meghajtású (benzin, dízel) autók forgalomba helyezésének megszüntetését legkésőbb 2035-ig!

Manapság, a vezetőség és politikai fellépés a hosszútávú egészségügyi előnyök/pozitív változások és földünk megóvása érdekében fontosabbak, mint valaha.

Megjelent:

http://medicalonline.hu/kitekinto/cikk/zold_fejlesztesekkel_a_fenntarthato_felepuleshez?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_orvosi_hirlevel&utm_campaign=30221

A szennyező járművek visszaszorítása a légszennyezés csökkentése érdekében - egészségügyi szempontok

Eurómilliárdok állnak rendelkezésre a városokat fenyegető károsodások leküzdésére, amint enyhülnek a Covid miatti korlátozások

Brüsszel, 2021. Március 23. - Az egészségügyi szakmai csoportok ma arra szólították fel a polgármestereket Magyarország-szerte, hogy járuljanak hozzá a légszennyezettség növekedésének megállításához azzal, hogy tovább korlátozzák a városközpontok forgalmát. A kérést egy új, széles körben végzett közlekedési tanulmány is megerősíti.

A szennyező járművek betiltása legalább 23-36 százalékkal is csökkentheti a káros részecskék (PM) és a nitrogén-dioxid (NOx) szennyeződést az egymilliónál több lakost számláló városokban, és évente akár 130 millió eurót is megspórolhat az egészségügyi és egyéb kiadásokban, ahogy azt az EPHA új tanulmánya bemutatja.

Az EPHA felhívása a ma közzétett új tanulmányon alapul. A kutatók a világ számos pontján lévő 28 város közlekedési politikáját tanulmányozták, a nulla kibocsátású tömegközlekedési buszoktól az e-robogók megosztásáig, hogy lássák, milyen hatással van a közlekedés a PM- és a NOx- koncentrációk csökkentésére.

A szennyező járművek korlátozása Milánóban, Londonban, Krakkóban és Athénban működött a legjobban, akár 23, illetve 36% -kal is csökkentve a forgalom okozta PM- és NOx-szennyeződést, ami a legnépesebb városokban végzett becslések szerint évente mintegy 130 millió eurónyi egészségügyi és egyéb költségek megtakarítását eredményezi. Ezeknek a járműveknek az olyan városokba történő beléptetése, mint London, Stockholm, Göteborg és Milánó, a kisméretű szennyeződéseket 17% -kal, az NOx-ot 12% -kal csökkenti, amivel a becslések szerint 95 millió euró társadalmi költség megtakarítást lehet elérni.

A megfelelő hatás eléréséhez mindkét típusú rendszernek jelentős méretűnek és jól szervezettnek kell lennie. Azoknak a kamerarendszereknek a kiépítése, amelyek képesek a járművek és az infrastruktúra ellenőrzésére rendkívül drágák, de a beszedhető díjaknak köszönhetően a költségek gyorsan megtérülnek. A beszedett légszennyezési díjak befektetése az aktívabb közlekedésbe és a közterületek ellenőrzésébe növeli a jólétet és tovább csökkenti a társadalmi költségeket.

Ezzel szemben az önkormányzati parkolási rendszereket alacsony ráfordítással lehet változtatni, és mivel a járművek birtoklása iránti igényeket a parkolóhelyek rendelkezésre állása erősen befolyásolja, ez az eszköz hatékony. Abban a néhány esetben, amikor kifejezetten a szennyezés csökkentése volt a cél, 5-10%-ot értek el, állapították meg a kutatók.

A kerékpáros és gyalogos közlekedés elkülönítése drága, különösen a sűrűn lakott városokban, az azzal elérhető csekély nyereséghez képest. A kutatók szerint az államilag támogatott közösségi gépjármű-megosztási rendszerek például Párizsban, Amszterdamban és Kölnben is csak kevéssel járultak hozzá a légszennyezés csökkentéséhez, így ezeknek a CE Delft szerint csak a legnagyobb városokban lenne létjogosultsága. Versenyt jelenthetnek a tömegközlekedésnek, és még növelhetik is a légszennyezést, ha a közösen használt járművek elöregedtek.

Sascha Marschang, az EPHA megbízott főtitkára elmondta: „A levegőszennyezés hozzájárult a járvány súlyosságához, ez most egyértelműen kiderült. Nem kevés barátunknak, rokonunknak vagy munkatársunknak okoz nehézségeket, akik hetekig, hónapokig küzdenek a betegséggel. Sok évtizede borítja piszkos felhő városaink egét, asztmát, szívbetegségeket vagy tüdőrákot okozva. Ahogy a védőoltásokkal harcolunk a Covid-19 ellen, ugyanígy kell megküzdenünk a betegséget okozó felhőkkel is. Az emberek egészségének védelme egyetlen egységes harc, és az érintett polgároknak ösztönözniük kell a polgármestereket arra, hogy vállaljanak vezető szerepet ebben a harcban. Itt az ideje, hogy a városvezetők vegyék kezükbe a Covid-után elérhetővé váló, ösztönző pénzeknek azt a részét, amelyek 'jobban vissza tudnak épülni', azért, hogy valóban javuljon a lakosság egészsége és környezete.”

A BEMOSZ elnöke, Koltai Tünde hozzátette: “A friss, szennyezésektől mentes levegő elérése minden magyar állampolgár elemi joga. Sajnálatos módon, Magyarország légszennyezettségi adatai az európai rangsor vége felé foglalnak helyet. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben a magyar állampolgárok kisebb eséllyel élnek jó életminőségben, mint európai társaik. Szeretnénk felhívni a helyi városi önkormányzatok, valamint a Kormányzat figyelmét arra, hogy a helyzet sürgős beavatkozást kíván, és beavatkozás nélkül a magyar családok tízezreinek sorsa fordulhat rosszabbra.” hangsúlyozta Koltai Tünde a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke.”

A polgármestereknek a település méretének megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk - mondta az EPHA – hatékony opciókkal és a szükséges ráfordításoktól függetlenül.

Az EPHA egy több mint 80 európai közegészségügyi civil szervezetet, betegcsoportot, egészségügyi szakembereket, betegségcsoportokat és egészségügyi egyenlőtlenségekkel foglalkozó szervezetet képvisel, köztük a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségét (BEMOSZ).

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a környezeti tényezők okozta idő előtti halálozás első számú oka a légszennyezés, ami legsúlyosabban a városokban mutatható ki. A légszennyezés olyan betegségeket okoz, amelyek a WHO szerint hozzájárulnak a Covid-19 magasabb halálozási arányához is. A 2020 márciusától bevezetett pandémiás korlátozások ugyan rövid idő alatt megtisztították a levegőt, de a légszennyezés visszatért, és egyes városokban most rosszabb, mint a pandémia előtt volt. A tanulmány fontos megállapítása az is, hogy Magyarország „szisztematikusan és kitartóan” túllépte az EU légszennyezettségi határértékeit, egyes régióiban akár 12 éven át is - ahogy azt az Európai Unió legfelsőbb bírósága februárban megállapította.

A 672 milliárd eurós EU Covid helyreállítási alap hamarosan elérhetővé válik a nemzeti kormányok számára, melynek egyharmadát zöld beruházásokra – többek között a közlekedésre is – fordítják majd.

A városok kétharmada megsérti az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott tiszta levegő határértékeket, a leginkább hátrányos helyzetű városrészekben. A kisméretű részecske, a NO₂ és az ózon szennyezés közel 15 ezer magyar korai halálozását okozza évente a 2020 évi Európai légszennyezettségi jelentés szerint. Az EPHA 2020-as vizsgálatának megállapítása szerint a légszennyezettség minden egyes magyar állampolgárnak átlagosan évi 1664 eurójába kerül, ami a 3. legmagasabb érték Európában. A veszteség elsősorban az egészségkárosodásban, a munkából kiesett napok számában és a korai halálozásban jelentkezik. A légszennyezés csökkentésének haszna a nagyvárosokban, illetve a Kelet- és Közép-európai városokban a legnagyobb, ahol a levegőszennyezés a legrosszabb.

A teljes tanulmány itt érhető el: https://epha.org/air-pollution-and-transport-policies-at-city-level

Megjelent:
https://telex.hu/belfold/2021/03/23/legszennyezettseg-epha-magyarorszag


A LÉGSZENNYEZETTSÉG FEJENKÉNT TÖBB MINT 600 EZER FORINTUNKBA KERÜL ÉVENTE
– Magyarország a 3. legmagasabb költséggel szemebesül az EU-ban

2020. október 21., Budapest – A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608.000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt. Pedig már kis lépések is sokat segíthetnének…

Az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance - EPHA) ma publikált jelentése „forintosította” a három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék, ózon, és nitrogén-dioxid) okozta olyan károkat, mint az elkerülhető, korai halálozás, orvosi kezelések költsége, kiesett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek.

A „Health costs of air pollution in European cities and the linkage with transport” című tanulmány az összes uniós országot, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot, lefedően 432 várost vizsgált. A légszennyezés költségei mindösszesen évi 166 milliárd eurót (azaz több mint 60 billió (!) forintot) tesznek ki, azaz városonként átlagosan 385 millió eurót (140 milliárd forintot), illetve fejenként átlagosan 1300 eurót (474.500 forintot). Azok szembesülnek a legnagyobb költségekkel, akik a legnagyobb európai városokban élnek a népsűrűségnek és magasabb kereseteknek és kiadásoknak köszönhetően. De a közép- és kelet európai városok ezt a tendenciát megtörve, rosszabb helyezést értek el, a különösen rossz levegőminőségüknek köszönhetően. Ezért például a bukaresti lakosok „fizetik” a legtöbbebet, 3004 eurót, míg a szennyeződésektől mentes Santa Cruz de Tenerife lakosok a legkevesebbet, 382 eurót.

A CE Delft által készített tanulmány legnagyobb a maga nemében mind a vizsgált városok száma, mind a figyelembe vett szennyező anyagokat tekintve. A kutatók az Eurostat és a hivatalos mérőállomások adatait használták az okozott károk és az ebből eredő betegségek költségeinek kiszámításához. (A kutatásból kizárták a beltéri levegőszennyezés hatásait, ami szignifikáns oka számos megbetegedésnek)

A magyarországi adatok alapján a légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608.000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak. A tanulmányban négy magyar várost vizsgáltak részletesen:


A légszennyezés a környezeti hatásokkal összefüggő korai halálozás fő oka az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A probléma értelemszerűen jelentősebb a városokban, ahol az Unió állampolgárainak kétharmada él. Az adatok alapján az európai városok kétharmada megszegi a WHO által megállapított egészségügyi határértékeket. A lebegő részecsék (PM), a nitrogén-dioxid (NO₂) és ózon (O₃) évente mintegy 400.000 európai halálesetért felelősek.

Az EPHA most bemutatott tanulmánya az elérhető legfrissebb, még a COVID-19 pandémia kitörése előtti adatok alapján készült. Mivel a kialakult betegségek és a halálozás felelősek a költségek zöméért, és folyamatosan nő a légszennyezettség, valamint a súlyos COVID esetek közötti összefüggéseket alátámasztó bizonyítékok mennyisége, így ma már e számok még magasabbak lehetnek mint a tanulmányban.

Az EPHA főtitkára Sascha Marschang elmondta: „A tanulmányunk feltárja, hogy a mérgező levegő milyen károkat okoz az emberek egészségében, és milyen hatalmas egészségügyi egyenlőtlenségek vannak az európai országok között és azokon belül. A helyzetet nagymértékben befolyásolhatnák a megfelelő közlekedési politika, és a városok csökkenthetnék a költségeiket a nulla kibocsátású városi mobilitásra történő átállással. A kormányoknak és az Európai Uniónak szem kellene előtt tartaniuk ezen költségeket a közlekedéspolitika terén annak érdekében, hogy ezzel is támogassák, ne pedig akadályozzák a Covid-19 járványból történő egészséges felépülést.”

A szálló por (ún. lebegő részecskék) okozza a költségek zömét, 82,5 százalékát, ezt követi a nitrogéndioxid (15% – főként gépjármű forgalom) és az ózon (2,5%). De az arányok városonként jelentősen eltérnek. Például míg a kelet európai régióban a legmagasabb a légszennyezés miatti halálozás aránya, addig Dél-Európában legmagasabb a krónikus betegségek kialakulásának aránya.

Ha rápillantunk az egy főre jutó teljes társadalmi költségek alapján kialakult rangsorra látható, hogy Budapest 3272 euró/fő értékkel a kétes dicsőségű 10. helyezést érte el a vizsgált 432 város között.


„A friss, szennyezésektől mentes levegő elérése minden magyar állampolgár elemi joga. Sajnálatos módon, Magyarország légszennyezettségi adatai az európai rangsor vége felé foglalnak helyet. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben a magyar állampolgárok kisebb eséllyel élnek jó életminőségben, mint európai társaik. Szeretnénk felhívni a helyi városi önkormányzatok, valamint a Kormányzat figyelmét, hogy a helyzet sürgős beavatkozást kíván, beavatkozás nélkül a magyar családok tízezreinek sorsa fordulhat rosszabbra.” hangsúlyozta Koltai Tünde a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke

Egy korábbi EPHA-jelentés szerint a közlekedés a városi légszennyezés fő forrása, ami 2016-ban 67-80 milliárd euróba került az EU-28 országokban. Ez a tanulmány egyben arra is rámutatott, hogy még a közlekedési szokásokban és a kapcsolódó városi politikában történő kis változtatások is jelentős javulást hozhatnak a költségekben.

Például az átlagos munkába járási idő 1 százalékos növekedése 0,29%-kal növeli a 10 mikronnál kisebb lebegő részecskék (PM10), és 0,54%-kal nitrogén-dioxid NO2 szennyezés okozta költségeket. A városban lévő autók számának 1 százalékos növekedése pedig a légszennyezés okozta költségeket növeli meg majdnem 0,5 százalékkal.


Az EPHA felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy csökkentsék a kőolajalapú szállítást a fenntarthatóbb, aktív és nulla kibocsátású alternatívákra, mint példáiul a gyaloglás, kerékpározás, vagy az e-mobilitáson alapuló megoldásokra.


Az egyes vizsgált városok részletes adatai, az alábbi linken elérhető interaktív felületen böngészhetőek:

http://server1.deluxehosting.nl/temp/Uqht1CfUWHV5yuBG0VVp/

Megjelent:
https://hvg.hu/zhvg/20201021_budapest_legszennyezes_egeszsegugy


EURÓPAI MOBILITÁSI HÉT 2020

EURÓPAI MOBILITÁSI HÉT 2020

Sajtóanyag, 2020.09.21.

Az idei évben az EURÓPAI MOBILITÁSI HÉT témája a „Klímabarát közlekedés mindenkiért” volt. Ez reflektál arra a nagyszabású tervre, miszerint 2050-re Európa karbonsemleges kontinenssé kíván válni, és ami az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) egyik eleme. Mindezeken túl központi téma a szén-dioxid kibocsátás mentes közlekedés hozzáférhetősége és a minden európai polgár bevonása ebbe a folyamatba.

A ma magas kibocsátás csökkentési céljai készítik elő az utat az alacsony vagy zéró károsanyag kibocsájtással járó közlekedésnek – emelte ki közleményében az EPHA (European Public Health Alliance). 5 évvel a dízelbotrány kirobbanása után, ambiciózus politikai fellépés szükséges a közlekedési rendszerünket illetően, az egészség, a fogyasztók és a környezet védelme érdekében.

Annak ellenére, hogy Európa városaiban nagyon eltérőek az éghajlati, földrajzi, társadalmi-gazdasági körülmények, lehet fontos lépéseket lehet tenni egy szén-dioxid semleges és befogadó városi környezetért. Ezért az EURÓPAI MOBILITÁSI HÉT 2020 arra ösztönzi a lakosokat és a helyi hatóságokat, hogy tegyék meg a szén-dioxid mentes kontinens éléréséhez szükséges alábbi hosszú távú lépéseket:

A dízelbotrány örökségre az elmozdulás egy nulla vagy alacsony kibocsátással járó közlekedési rendszer felé – a COVID19 utáni egészséges felépülésért

A kisebb mértékű levegőszennyezettség okán az egészségügyben jelentkező költségmegtakarítás kompenzálja az ambiciózusabb közlekedéspolitikai törekvések költségeit

A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek Európa-szerte tagállami szintű intézkedéseket kérnek a tényleges CO2 kibocsátás csökkentése érdekében

Ahogy az éghajlat, úgy az egészségünk is közkincs, így az EU megnövelt, a károsanyag kibocsátás 55%-os csökkentésére vonatkozó törekvése, egy felelős döntés a megfelelő irányba, mondta a bizottság elnöke, von der Layen az első, az egészségre összpontosító programbeszédében. Mindez merész politikai lépéseket követel a közlekedéspolitikában, amiben 2035-öt tűzik ki a benzin- és dízelüzemű személygépkocsik és kisteherautók európai értékesítésének teljes beszüntetésére.

Az üvegházhatású gázok kibocsátás és a légszennyezettség mérséklésével a legsérülékenyebbeknek segíthetünk a COVID-19 vagy bármely egyéb jövőbeli pandémia elleni harcban.

Európában a közlekedés a legnagyobb CO2 kibocsátó, mégis ebben volt a lekisebb előrelépés.

Ahhoz, hogy megfeleljünk az európai Green Deal elvárásainak, minden személygépkocsinak, kisteherautónak, teherautónak és autóbusznak zéró károsanyag kibocsátásúnak kell válnia 2050-re. A könnyű haszongépjárművek átlagosan 15 éves életciklusát figyelembe véve, legkésőbb 2035-re minden új járműnek teljesítenie kell a zéró kibocsátás követelményét.


Krónikus tüdő- és szívbetegségben szenvedő páciensek betegségét, és tüneteik rosszabbodását egyaránt a hosszútávú légszennyezés okozza vagy súlyosbítja, ráadásul ők kevésbé képesek megküzdeni a tüdőfertőzésekkel, és sokkal nagyobb esélyük van, hogy belehaljanak az ilyen típusú megbetegedésekbe. Többek között a légszennyezettség is okolható a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség és egyéb légzőszervi megbetegedések kialakulásáért, melyek az orvosok szerint kapcsolatba hozhatók a COVID-19 magas halálozási számával is. Ezek az egészségügyi állapotok több millió embert érintenek, és növelhetik a súlyos egészségügyi szövődmények kockázatát, ha valaki elkapja a COVID-19-et.

A „Soha többé!” túl kevés, és túl késői ahhoz, hogy minden érintett felgyógyulhasson. Az elköteleződés a szennyező robbanómotorok beszüntetése mellett a dízelgate botrányból levonható megfelelő következtetés! mondta Sascha Marschang, az EPHA megbízott főtitkára.

A dízelbotrány legsúlyosabb következménye továbbra is az emberi egészségre gyakorolt káros hatás. Az autók továbbra is szennyezik a levegőt Európában, tovább súlyosbítva az egészségügyi és klimatikus terheket. A dízelbotrány után is tovább növekedett az erősen szennyező dízel autók és kisteherautók száma, az elmúlt 4 évben 40 millióról 51millióra növekedett Európa útjain közlekedő dízel járművek a száma.

A légszennyezés és annak egészségre gyakorolt negatív hatása hosszú távon érezhető leszenek, tekintet nélkül arra, hogy Európán belül hol élünk. Az OECD előrejelzése szerint a légszennyezés közvetlen, piaci költségei – beleértve a csökkenő termelékenységet, az egészségügyi kiadásokat, termésveszteséget stb. – európai GDP 2%-ára fognak növekedni 2060-ra. Ez azonban a becslések szerint mindösszesen csak a tizede az indirekt költségeknek, beleértve a betegségeket, az ökoszisztéma károsodásait és az éghajlatváltozást.

A légszennyezés vízválasztó Kelet és Nyugat-Európa között

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency) legújabb Levegőminőségi Jelentése (Air Quality Repor) is mutatja, hogy a belélegzett levegő minősége nem mindenhol azonos Európában.

A nagymértékű különbség egyik oka a használt dízel autók közép- és kelet európai országokba irányuló exportjának folyamatos növekedése. A nyugat-európai sofőrök a dízelbotrány hatására kialakuló tiltások, alacsony kibocsátású zónák és egészségügyi megfontolások hatására megváltak légszennyező autóiktól. Ezek a dízeljárművek aztán az alacsonyabb életszínvonalú közép- és kelet európai országokba kerülnek, ez is az oka a kelet-európai légszennyezettségi adatok drasztikus romlásának.

A nyugati országok ezzel „exportálják a problémát” ahelyett, hogy európai nívón megoldanák azt, ezzel tovább mélyítve a nyugati és keleti országok levegőminőségében már meglévő szakadékot. Értelemszerűen – a tovább mélyülő a társadalmi és gazdasági költségek miatt – párhuzamosan az egészségügyi rendszerekben létező szakadék is mélyül.

„Zéró kibocsátású közlekedés mindenkinek” ez az idei EURÓPAI MOBILITÁSI HÉT mottója. Meg kell érteni a közlekedés okozta légszennyezés szerepét az egészségügyi közkiadásokban, ugyanis minden ezen a területen végrehajtott beruházás költségét kompenzálja a közegészségügyi rendszerek csökkenő költsége.

A dízelbotrány média visszhangja ellenére Európában túl kevés intézkedést tettek a kibocsátási túllépés okozta károk orvoslására. Noha a dízel-kibocsátás környezeti hatásai jól ismertek, az egészségre gyakorolt hatásokra mégis kevés figyelmet fordítanak.

„A légszennyezés mindannyiunkat érint, de nem ugyanúgy: a legsérülékenyebb csoportok a leginkább kitettek a légszennyezés káros hatásainak. Az alacsonyabb légszennyezés csökkentheti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, és hozzájárulhat a kelet és a nyugat, a gazdagok és a szegények közötti szakadék megszüntetéséhez. Ezért az EPHA büszkén támogatja tag- és partnerszervezeteit, akik merész lépéseket tesznek, az EURÓPAI MOBILITÁSI HÉT égisze alatt, a dízelbotrány 5 éves évfordulóján!” - tette hozzá Sascha Marschang.

Megjelent:
http://www.zetapress.hu/kulfold/114429

Tiszta Levegőt Magyarországon!

Budapest, 2020. szeptember 10. - 2020-ra a légszennyezés olyan globális problémává vált, amely nem csak a környezetünkre, de a saját egészségünkre is komoly veszélyt jelent. Ennek egyik fő okozója az autók által kibocsájtott kipufogógáz. A fosszilis energiát használó járművek ellen, és egy tisztább, élhetőbb bolygóért lép fel Medics for Clean Air mozgalom. A mozgalom orvosokkal és egészségügyi szakdolgozókkal karöltve próbál eredményeket elérni a döntéshozóknál egész Európában, és Magyarországon is.

A WHO kutatása alapján 4,2 millió haláleset írható a légszennyezés számlájára világszerte éves szinten. Ennek fő okozója a levegőben lévő, szálló por (PM10), ózon (O3) és nitrogén-dioxid (NO2). A szálló por koncentrációjának emelkedése esetén, rövid távon a következő tünetegyüttes léphet fel: köhögés és nehéz légzés. Amennyiben a por felszívódik a tüdőben, gyulladásos folyamatot indíthat el, melynek egyik következménye az asztmás és a szív-érrendszeri megbetegedések számának növekedése.


A hosszútávú hatások még ennél is súlyosabbak, mivel a szálló por a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A szív- érrendszeri és légzőszervi megbetegedéseken felül a várható élettartam jelentős csökkenése, illetve a tüdőrák miatti halálozás növekedése is közvetlen következmény.

Az ózon a szem viszketésen és a légzőszervek kellemetlen izgatásán túl számos betegség okozójaként és súlyosbító tényezőjeként van jelen a mindennapjainkban; a légzőszervi gyulladások egyik kiváltó oka. Az egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amelynek kísérő tünetei émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak lehetnek, főként nehéz fizikai munkát végzőknél. A magas ózonkoncentráció súlyosbítja a pollen allergiával küzdők tüneteit is, valamint súlyos esetben COPD-t is okozhat.

Egy új kutatás szerint a gépjármű-közlekedésből származó rendkívül apró légszennyező részecskék (PM10) hatására jelentősen megnövekszik a légzőszervekben az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) mennyisége. Márpedig a koronavírusok a sejtek felszínén található ACE2-receptorokon keresztül jutnak be a sejtbe. Mivel korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a dohányzás következtében is megnövekszik az ACE-2 mennyisége a szervezetben, azt a következtetést lehet levonni, hogy nemcsak a közlekedési, hanem az egyéb eredetű PM10-szennyezettség is elősegíti a koronavírus-fertőzést, illetve súlyosbítja a betegség lefolyását.

Kutatások igazolják, hogy többen válnak asztmásokká azok közül, akik huzamosabb ideig élnek forgalmas utak mentén. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja hozzájárulhat a szív és tüdő betegségeihez, mindemellett csökkenti a légúti fertőzésekkel szemben a szervezet ellenállóképességét. Ezek ismeretében kijelenthetjük, hogy a COVID-19 fertőzéssel szembeni védekezést is megnehezítette.

Massay Kosubek-Zoltán, az EPHA „Tiszta Levegőt!” kampányigazgatója elmondta: „Negyvenmillió orvost, ápolót és más egészségügyi dolgozót képviselő 350 szervezet kéri már a világ döntéshozóit a légszennyezettség visszaszorítására a koronavírus-járvány súlyos következményeinek csökkentésére. Összhangban a WHO kiáltványával is, amely a járvány kapcsán szintén sürgeti a levegőminőség javítását, azonnal lépnünk kell, hogy érvényesítsük a magyarok egészséges, tiszta levegőhöz való jogát!”

Koltai Tünde, a BEMOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar betegek kritikus állapota igényli a légszennyezettség drasztikus visszaszorítását, különösen a CoVid járvány második hulláma alatt. Korábban már számos kutatás jutott arra az eredményre – az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Kínában egyaránt –, hogy a szennyezett levegő jelentősen súlyosbítja a koronavírus-járványt. Ez még akkor is megtörténik, ha a lakosság csak rövid ideig van kitéve magas légszennyezettségnek. A szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket, és ha ilyen kettős hatás lép fel, a beteg immunrendszere nagyobb eséllyel vall kudarcot.

Minden orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó számára hatalmas kihívást jelentett a koronavírus járvány, amely számos ország egészségügyi rendszerét is próbára tette.

A Medics for Clean Air orvosok, ápolók és más egészségügyi szakemberek koalíciója, amely az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) támogatásával jött létre. Céljuk, felhívni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyet a légszennyezés rejt, valamint a fosszilis üzemanyagot használó járművek visszaszorítása. Ezáltal tisztábbá és főként egészségesebbé tenni a nagyvárosokat. Kampányuk célja, hogy minél több egészségügyi szakember csatlakozzon a kezdeményezéshez és eljuttathassák üzenetüket a döntéshozóknak, politikusoknak.

Három pontban foglalták össze a kéréseiket.

1. A jövőbeli közlekedéspolitikai kérdésekben, minden alkalommal vegyék figyelembe a légszennyezés egészségkárosító hatásait bizonyító legfrissebb tudományos eredményeket.

2. 2028-ra az Európai Unió és a nemzeti kormányok szüntessék be az új dízel- és benzinüzemű járművek értékesítését. Ezzel egy időben folyamatosan vezessék ki a használatban lévő szennyező járműveket a városi közlekedésből.

3. Ahol az infrastruktúra lehetővé teszi, ott a gyalogos-, a kerékpáros- és a tömegközlekedés legyen az uralkodó közlekedési forma.

Bár a járvány idején bevezetett kijárási korlátozás igen szélsőséges intézkedés volt, mégis azonnal érezhető volt, az a pozitív hatás, amit a forgalom csökkenése okozott. Fellélegzés volt a földnek, nem csak klímavédelmi de egészségügyi szempontból is. A jövőben, nem néhány rövid periódusra van szükségünk, hanem a visszaszorított közlekedésnek kéne normává válnia.


Ha többet szeretne megtudni a mozgalomról, és hogy hogyan csatlakozhat hozzá, látogasson el a medics4cleanair.eu oldalra.

Megjelent:
https://www.webdoki.hu/cikk/142521/egeszsegugy/tiszta-levegot.html

Képek a BEMOSZ-NBF-EPHA népegészségügyi konferenciáról

A betegszervezetek szerepe a népegészségügyben Magyarországon és Európában

Carousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel imageCarousel image